2015. A Danubius Tanulóverseny Győztesei Európában

Első munkanapunk

A második nap délutánjáról számolnék be röviden. 11 óra környékén kezdtek ma a hotelesek dolgozni, köztük én is. Kicsit félve érkeztünk meg, hisz pontosan nem tudtuk, mi vár majd ott ránk. Kellemes meglepetés volt, hogy a Főnök úr egy roppant kedves, barátságos, jó kedvű ember. Gyors körbevezetés után, mindjárt át is öltöztünk és elkezdtünk dolgozni. Itt két felé vált a hotelesek csoportja, ketten a konyhára mentek szakácsnak, ketten pedig pincérkedni az étterembe. Meglepetésünkre, mindjárt találkoztunk két magyar felszolgáló hölggyel is. A  délután első felében, míg ott voltak, sokkal gördülékenyebben folyt a munka. Első feladatunk a só és bors szórók feltöltése volt, majd a másnapi reggelire készítettük fel a büféasztalt. Mivel köztes műszakba lettünk első nap beosztva, így a számomra biztonságot nyújtó magyarok 4 óra körül letették  a műszakot, és a helyiekre lettünk utalva. A pincér társam jól beszél németül, így ő több figyelmet kapott, jobban tudtak vele dolgozni. Az én nyelvtudásom az angolra szorítkozik, és abból is bátortalan vagyok, úgyhogy nehezen kommunikáltam a pincérekkel, de a későbbiek folyamán a társam lefordította az utasításokat nekem is, és együtt folytattuk a munkát. Ma kaptunk estebédet a hotelben,  finom Bécsi szeletet. A mai nap mindenki elfáradt. A szállásra visszaérve a kísérőnk várt minket. Rövid élménybeszámoló után, ő is visszatért a szállásra. A többiek még dolgoznak, mert más és más beosztásokat kaptunk, de kíváncsian várjuk az ő élménybeszámolóikat is.

Dia

dia

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!